Az elektroter�pi�s kezel�sek leggyakoribb c�lja a f�jdalom cs�kkent�se, amire t�bb �ramforma is megfelel, de igen elterjedt alkalmaz�si ter�let az idegs�r�l�sek ut�n fell�p� izomgyenges�g kezel�se is.

A kisfrekvenci�skezel�sek els�sorban f�jdalomcsillap�t� hat�s�ak, de �rt�g�t� hat�suk r�v�n jelent�sen n�velik a kezelt ter�leten a v�r�raml�s m�rt�k�t is (ennek jele a kezel�s ut�n is l�that� b�rv�r�ss�g). Gyullad�sg�tl� �s regener�ci�t serkent� hat�suk is bizony�tott, de az elektr�d�k speci�lis elhelyez�s�vel ak�r izomstimul�ci�ra is haszn�lhat�ak.

TENS

Ebbe a k�rbe tartozik az egyik legismertebb f�jdalomcsillap�t� hat�s� impulzus�ram, a TENS (transcutane electric nerve stimulation), melyet ma m�r kis, hordozhat� k�sz�l�kek r�v�n ak�r otthonunkban, saj�t magunk is alkalmazhatunk. Els�sorban mozg�sszervi f�jdalmakra aj�nlj�k, de tumor okozta, m�t�t ut�ni, vagy sz�l�si f�jdalmak csillap�t�s�ra is egyre gyakrabban haszn�lj�k.

Diadinamikus �ram

Szint�n f�jdalomcsillap�t� �s �rt�g�t� hat�s� a k�t komponensb�l (b�zis�ram �s d�zis�ram) �ll� diadinamikus �ram, melyet napjainkban igen gyakran alkalmaznak.

Szelekt�v inger�ram

Impulzus�rammal denerv�lt (beidegz�s�ket vesztett) izmokat is kezelhet�nk. Ilyenkor valamilyen okb�l (baleset, porckorongs�rv, stb.) miatt az izomhoz fut� ideg megs�r�l, �s a beteg nem, vagy csak nagyon gyeng�n k�pes az izmot megfesz�teni, mely �gy gyors sorvad�snak indul. E folyamatot ford�tja vissza az inger�ram-ter�pia, mely sor�n a b�nult izmokat szelekt�ven ingerelj�k .

Iontofor�zis

Gy�gyszereket is bejuttathatunk a szervezetbe az elektromos kezel�sekkel vagy ultrahang seg�ts�g�vel. Ily m�don hat�konyan juttathatunk be f�jdalomcsillap�t�-, gyullad�scs�kkent�-, vagy hegeket felpuh�t� anyagokat a kezelt ter�letre. Traumatol�gia �s reumatol�gia ter�letein haszn�lj�k.

Az elektr�d�k felhelyez�se nem megengedett, ha a kezelend� ter�leten s�r�lt, vagy gyulladt a b�r. �ltal�nos szab�ly, hogy f�m (sem a testben, sem a b�r fel�let�n) nem ker�lhet az �ram �tj�ba, illetve pacemakerrel rendelkez� beteget sem szabad ilyen m�don kezelni.

Ter�pi�s Ultrahang

F�jdalomcsillap�t�s: az ultrahang hull�m els�dlegesen mozg�sszervi betegs�gek f�jdalmainak enyh�t�s�re haszn�latos az ortop�di�ban �s a sportorvosl�sban. Javasolt az isi�sz okozta f�jdalom �s ideggyullad�sok kezel�s�re, �z�leti meszesed�s, Duplay-betegs�g, Dupuytren-kontrakt�ra okozta panaszok eset�n, valamint v�r�mlenyekre (hemat�m�kra) �s hegsz�vetekre, �nh�velygyullad�sra, izommerevs�gre �s izomg�rcs�kre.

Kering�sfokoz�s: mik�zben az ultrahang hull�mok �thaladnak a sz�veteken, energi�t adnak �t azoknak. Ez az energiat�bblet h�v� alakul �s megn�veli a kezelt ter�let h�m�rs�klet�t, f�leg az inakban �s az izmokban. A h�emelked�s fokozza a ter�let v�rkering�s�t, a megn�vekedett v�r�raml�s pedig seg�ti a gy�gyul�st. A felmeleg�tett izmok, inak k�nnyebben ellazulnak, azaz pl. gy�gytorna el�tti kezel�s cs�kkenti a f�jdalmakat �s hat�konyabb� teszi a torn�t.

Gy�gyszerek �s hat�anyagok gyorsabb felsz�v�d�sa: az ultrahanghull�mok "fellaz�tj�k" a sejtmembr�nokat. Ez a hat�s haszn�lhat� ki a fonor�zis sor�n, amikor a kezel�s c�lja a k�l�nb�z� hat�anyagok, gy�gyszerek a test m�lyebb sz�veteibe juttat�sa �s felsz�v�d�suk serkent�se. A b�rre kent ken�cs�k csak a fel�letesen, n�h�ny millim�ter m�lys�gbe sz�v�dnak fel, ultrahanggal a hat�anyagok m�lyebbre jutnak, ami fokozza a hat�st.