A gy�gytorn�t mindenki ismerheti, hiszen olyan sok ter�leten tud seg�teni! Betegk�nt �s eg�szs�gesk�nt is sz�ks�g�nk lehet egy kis �tmozgat�sra. Els�sorban a mozg�sszervi panaszok gy�gy�t�sa, enyh�t�se a c�lja, de ez kor�nt sem foglal mag�ban minden ter�letet. 

A betegs�geket k�v�lr�l a mozg�s �s manu�lis m�dszerek seg�ts�g�vel gy�gy�tja. Nagyon fontos �s jelent�s el�nye sok ter�pi�val szemben, hogy konzervat�v ter�pia. Nem okoz traum�t szervezet�nknek, ez�rt m�t�t lehet�s�g�nek felmer�l�sekor, ha nem �letment� ell�t�sr�l van sz�, sokszor alkalmazz�k, �s csak v�gs� esetben "ny�lnak k�shez" vagy m�s a szervezetet terhel� ter�pi�hoz.A szakma m�sik feladata �ppen a m�t�tekre val� felk�sz�t�s �s az ut�na k�vetkez� hossz� rehabilit�ci�. Orvosi beavatkoz�s el�tt fontos azon funkci�k er�s�t�se, melyek a beavatkoz�s ut�n s�r�lhetnek, gyeng�lhetnek. A beavatkoz�s ut�n pedig ezek visszaszerz�se a c�l. 

A p�ciens egy�ttm�k�d�se �s szorgalma, a gy�gyul�s alapja, a gy�gytorn�sz csak seg�t �s ir�nyt mutat.

Kiemelt r�szter�lete a szakm�nak a gy�gytorn�szok �ltal gyakorta haszn�lt manu�lter�pia, amelyet legink�bb a mozg�sszervi megbeteged�sek kezel�s�ben hasnz�lnak. A manu�lis technik�kat gy�gytorn�sz v�gezheti a beteg passz�v kezel�s�vel, vagy seg�tett akt�v mozdulatok kivitelez�s�vel.